HTML

 

Portfolio.hu:
„A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Ausztriában (3.8%) és Hollandiában (4.4%) volt megfigyelhető, miközben továbbra is a spanyol mutató a legmagasabb (20.3%), egy hónap alatt 0.1%-kal emelkedett a ráta. Eközben Lettországban az első negyedévben 20.1%-os volt a munkanélküliség…
…Az Eurostat jelentése azt is kiemelte, hogy Spanyolországban 41.5%-ra (azaz tízből négy pályakezdőnek nincs munkája!!!) rúg a munkanélküliségi ráta a fiatalok (25 év alattiak) körében, miközben az euróövezetben tapasztalt átlag 19.6%.”

 

Index:
„ Magyarországon 2009. december–2010. február időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt, ami 11,4%-os munkanélküliségi rátát jelentett.1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb, akkor 11,5 százalékon állt a mutató.”

 

Remek. Azt tudjuk, hogy ezek a számok némileg torzak, hiszen az ellátásból (nyilvántartásból) kiesett, - vagy abba be sem került - ám elhelyezkedni nem tudó munkavállalókat nem tartalmazza, ergo a valós munkanélküliség ennél minden bizonnyal magasabb. Legyünk jóindulatúak, velük ne számoljunk, maradjunk a „nettó” statisztikai számnál.
 
„Hivatalos” munkanélküliek száma: 479.000
 
Picinyke hazánkban él 800.000 rokkantnyugdíjas. Közülük kb. 300.000 a korbetöltött, azaz már nyugdíjas korú. Azt is tudjuk, hogy az aktív korú 500.000 leszázalékolt kb. 4/5-e, a munkanélküliség elől menekül ebbe az „ellátásba” (Szlovákia ötmillió lakosára 70.000 rokkantnyugdíjas jut pl.). Tehát, ez a 400.000 ember tulajdonképpen munkanélküli. Igaz, ők jelenleg - munkaerőpiac szempontjából – az inaktívak közé sorolandóak. (No, ezt majd a végén hozzáadjuk az aktívakhoz.)
 
Rokkantnyugdíjas státuszba menekült munkanélküliek száma:  400.000
 
Van nekünk egy csodálatos vízfejű államunk, gigászi, 720.000-es közalkalmazotti és köztisztviselői létszámmal (2008-as adat). Húsz éve köztudott ennek a számnak az irrealitása. A németeknél az összes munkavállaló 11-12%-át teszik ki a közalkalmazottak... Khmm, akkor, ha jól sejtem, nálunk 550.000 fő jelentené az egészséges létszámot. Nyilván ezt a politika is tudta/tudja, de az ezzel kapcsolatos reformokat senki nem vállalta fel a mai napig, hiszen ki az a hülye, aki magára osztja 170.000 ember utcára küldésének feladatát. Márpedig, ha az ő munkájuk felesleges, de ha szociális okokból mégis állásban tartjuk őket, akkor ők tulajdonképpen „speciális” közmunkaprogram keretén belül foglalkoztatott munkanélküliek.
 
Kegyelem közalkalmazottak:  170.000
 
 479.000
 400.000
 170.000
-----------
        1.049.000
 
Tulajdonképpen ennyi munkanélküli van ma hazánkban úgy, hogy azokról a polgártársakról még egy szót sem ejtettünk, akik valamilyen rejtélyes anomáliának köszönhetően 30-40-50 éves korukban „rendes” nyugdíjba vonultak.
 
Ha korrektek akarunk lenni a számolással, akkor - a jelenlegi - 4.200.000 aktív főhöz hozzá kell adnunk azt a 400.000 rokkantnyugdíjast, akiket az inaktív „állományból” mozgósítottunk, és utána bíbelődhetünk a százalékszámítással.
 
Tehát, kis takarítás után a munkaerőpiacon aktívak száma:
 
(4.200.000 + 400.000) 4.600.000 fő
Ehhez jön a fentebb összeadott 1.050.000 munkanélküli:
 
1.050.000 / (4.600.000 / 100) = 22.8 %
 
Ez a valós munkaerőpiaci helyzet, ennyi munkanélküli van ma Magyarországon. Illetve ennyi volna, ha kirúgnánk mindenkit, akit ki kell, és bezavarnánk az aktívak közé azokat, akik egyébként az inaktívak között sumákolnak.
 
Ezzel kéne foglalkozni, kedves Orbán Viktor, nem a Nemzeti Együttműködési szarral!
 

Címkék: politika munka társadalom munkanélküliség

14 komment

 

A szépségfasizmus születése az első (fény)képes reklám megjelenéséhez köthető. Rágógumit szép gyerekkel, mosogatószivacsot csinos asszonykával, megbízható autót jóképű apukával reklámozunk. A reklámszakma észrevétlen alaptörvénye lett a nájszfész. Modell a plakáton, modell a filmben, és szépségkirálynő a faszomtudjahogymos mosópor bannerén. Eszébe sem jut senkinek átlagos - vagy netán kevésbé szépnek ítélt - fejet illeszteni termékéhez, legyen szó akár a polcokról levehető samponról, vagy a főműsoridőben látható filmről. Termék csak szép archoz kapcsolódhat, a média pedig nem tesz mást, mint a - maga által kreált aktuális - szépségideál mentén követi a fasizmus eszméit. Szép a sorozatsztár, szép a bemondó, és még a filmben szereplő kutya sem egy csapzott korcs, hanem egy komoly pedigrével bíró eb. Így lett lassan a tudatalattinkba verve a fasiszta értékrend: a szép értékes, a csúnya értéktelen. Jó és rossz.
 
El/megítélni valakit olyan (veleszületett) tulajdonsága alapján, amelyről nem tehet: előítélet. Ugyanezen logika mentén hátrányosan megkülönböztetni is őt: fasizmus. Vajon belegondol-e  az - egyébként PC-ségére kurvára odafigyelő - úri közönség abba, hogy apa fülébe súgni a strandon, - egy számára nem éppen esztétikus embert látva - hogy: „ nézd már, de borzalmas az a pasi/nő” éppen olyan fasiszta beszólás, mint leniggerezni egy feketét? A szart gondol bele, mert kényelmes a hétköznapi szalonnácizmus. Ez a fejben megélt népirtás nem más, mint falhoz állítása azoknak, akik nem illenek az árjáról kialakított képbe, jelen esetben a plakátfiúk és plakátlányok Photoshoppal kreált etalonrendszerébe. 90-60-90, kék szem, szőke haj, szilikoncsöcs, pattanásmentes bőr.
 
Rohadjatok meg csúnyák!
 
Igen, rohadjatok meg egy elzárt gyárcsarnok szalagsora mellett, ahol nem lát titeket senki. Nem vagyunk rátok kíváncsiak, hiszen a mi kis ideális világunkban nincs helye rútságnak. Egy olyan univerzumban, ahol a százdolláros Nike cipőd egy kilencéves kínai gyerek varrja 30 centért, ahol a kocsidba tankolt benzinhez általában némi háború és vér is tapad, ott nincs helye képmutatásnak. Itt minden szép, így neked is annak kell lenned, és ha nem az vagy: dögölj meg, de ne rontsd az utcaképet! Szépeket a médiába, mert a csúnyákat látni sem bírom. Különben is, hogyan nézne ki az Ikeás tükröm mellett a falon, a plazmatévé képén egy Quasimodo? Hát ezért dolgozom én egész nap, hogy egy ocsmány fej virítson 1080-as felbontásban a belsőépítész által megálmodott nappalimban? Nem, oda csak szép való.
 
Kitaláltak nekünk egy LCD-illúzióvilágot, amellyel megnyugtatják lelkünket, ha hazaérünk a napi mocsokból, és ami pontosan az ellentéte valós életünknek: szép. Ebbe nem engedjük be a mocskot és a csúfságot, ha beszartok sem. Született feleségek, Szex és New York, stb., stb. Minden nőnek feszes a feneke, minden pasi jóképű, és minden mellbimbó pólót szúr. Egyébként nem is lenne probléma ezekkel az esti mesékkel, ha helyén kezelnénk őket, viszont az idióta droid elkezdte ezt a soha nem létezett idealisztikus mesét átültetni a másnap reggeli valóságba is, és ez egyet jelent a „nem szépekre” kivetett halálos ítélettel. Annak a hetven százaléknak a földbe döngölésével, aki úgy gondolja magáról, illetve úgy gondoljuk róla, hogy orrának alsó vonala lejjebb van, mint a fülcimpája, ergo gázkamraérett. Foglalkozunk a nyomorukkal? Dehogy, hiszen mi vagyunk a 30%, akik jól mutatnak kosztümben, illetve zakóban.
 
 
A szépségfasizmus által presszionált „értékrend” illetve az annak való megfelelési kényszer oda vezetett, hogy ma feltöltött szájú tizennyolc éves csajok rohangálnak az utcán, akik érettségi ajándéknak műanyag testrészt kérnek apukától, amit az írástudatlan paraszt készséggel meg is vesz tündérkéjének. Persze, ha nem lenne az az öreg ami, a lányát sem nevelte volna egy konzumidióta balféknek, aki szerint a saját teste nem más, mint egy piacon értékesítendő tárgy, és a „jó értékrendet” kapott gyermek sem gondolná úgy, hogy – az egyébként hibátlan testét – át kell alakítatnia annak érdekében, hogy eggyel nagyobb Audi hozza haza szombaton a diszkóból. Tömegek akarnak megfelelni a média virtuális értékrendjének. Huh, de fasza, itt tartunk.
 
Az ideálok képét pedig úgy lehet erősíteni, ha ellenpéldával rátromfolunk a követendőre. Így kerül a bulvár címlapjára a „Pfuj, de ocsmány Britney visszere” vezércikk. Csak egy aprócska tény marad ki a művésznő lábának fikázásából, mégpedig, hogy a túlnyomó többségnek van ilyen, vagy ehhez hasonló szépséghibája. Ja-ja, már értem… Nyűg, és gusztustalan ótvar lett az átlagember teste, bár neked is van pattanásod, nekem is van visszerem, és a hírt író zsurnalisztának is van striája, de mégis azt mondjuk, hogy tűrhetetlen így élni. Mert, miért is?
 
Persze, a folyamatos drámai feszültséget csak úgy lehet fenntartani a „megerősítő pozitív példa - elrettentő negatív példa” viszonylatában, ha újabb és újabb támadási frontokat nyitunk. Először megtámadjuk a rövidlábúakat, aztán a nem szimmetrikus fejűket, majd a narancsbőrös negyvenes anyukákat. Hmm.. Aztán, ha véletlenül elfogynának a pocskondiázásra kiszemelt célpontok, még mindig találunk olyanokat, akik nem illenek a 90-60-90 ideálképbe: az öregek! Ez az! Dögöljenek meg a vének! A kurva anyját minden hatvanévesnek, akinek nem kockás a hasa, nem feszül a bicepsze, és ezzel együtt van pofája emberek közé menni! És, az hogy az öregség veleszületett kód, ami teljesen természetes állapot, az kit érdekel? Én még csak 28 vagyok, és az olvasóim is 16-38 évesek. Király, van új pálya, ahol szapulhatok mindenkit, aki nem ideális: gusztustalan, csoffadt vén picsa/pöcs, hát, hogy mer úgy ez a strandra menni, hogy nem takarja el azt az ótvar testét?
Asszed viccelek? Nesze, nézd meg ezt a „cikket”! (Kiskegyed, 2010. április 13.)
 
 Nyilván én vagyok a hülye, de ezen a képen egy korának megfelelő állapotban leledző nénit látok. Hogyan kellene kinéznie egy majd' nyugdíjas korú nőnek?  „Löttyedtek az izmai”, „nevetséges bikiniben”, „el kell felejtenie”, „legalább a hasát eltakarná”. Hm, tehát, aki a hatodik ikszen túl, nem rendelkezik megfelelő állagú musculus biceps bachii-val, makulátlan feszes bőrrel, az takarja el a testét, ne menjen strandra, és egyáltalán ne rontsa utcaképet. Tényleg, lágerbe ne zárjuk?
 
Remélem, kedves „cikkíró”, hogy a Jóisten szép hosszú élettel áld meg, és vagy harmic évig leszel kénytelen nézni leépülő tested, éppen olyat, amilyet Te most fikázol. Mert mindenki ilyen lesz, segítek. Három évtized azzal telik majd az életedből, hogy naponta szembesülsz az egyre ráncosabb comboddal, narancsbőrös seggeddel, visszeres vádliddal. De ez a világ legtermészetesebb dolga, így intelligens embernek eszébe nem jut egy hatvanévest pellengérre állítani ezért. A hozzád hasonló idióták "áldásos" - önbecsülést és társadalomat egyaránt romboló - tevékenységének köszönhetően jutottunk el oda, hogy generációk nőttek/nőnek fel frusztráltan, mert nem tudják elfogadni a világ legtermészetesebb dolgát: testünk elmúlását. Pszichopata módjára injekcióztatják, műttetik magukat, mert szégyellik testük, és próbálnak megfelelni egy teljesen életellenes, hamis értékrendnek. Szánalmas, plasztikfejű botox-nyugdíjasokkal lesz hamarosan tele az utca, mert abban a hazug illúzióban nevelitek fel őket, hogy az öreg csúnya, és csúnya rossz.

 

Címkék: média társadalom kiskegyed szépségfasizmus

78 komment · 1 trackback

 

Tényleg jópofa, aranyos, fricskája pártjainknak és görbe tükre a magyar politikának, de ha a T. választónak kettővel több agysejtje lenne, mint általában egy csirkének, akkor észrevehetné az utóbbi húsz év legnagyobb politikai megállapítását, amit a Kétfarok tevékenysége akarva-akaratlanul is definiált:
A politikai párt egy olyan virtuális vállalkozás, amelynek egyetlen éltető eleme a kommunikáció. Sem programra, sem szervezetre, sem valós tevékenységre, de még tagságra sincs szüksége az életben maradásához. Plakát, interjú, közlemény, duma, és láss csodát: működik. A kommunikáció egyenesen szavazatokká konvertálható, az pedig - adott esetben – magát a hatalmat jelenti.
 
Persze, majd jönnek a kurvaokos politikai elemzők, akik körbejárják a témát, miszerint „a társadalmi beágyazódás hiánya, és az ennek következtében ki nem alakult fix tömegbázis okán tűnik el olyan gyorsan, mint ahogy kialakult..” – de a lényeg egyáltalán nem ez. A Kétfarok jelensége bőven túlmutat a hazai politika kicsinyességének pellengérre állításán, demokratikus berendezkedésünk égbekiáltó hibáira irányítja a sorok között olvasni tudók figyelmét.
 
 
Örökélet VS jóléti rendszerváltás.
 
És mi lesz, ha nyersz? Semmi. Betarthatatlan, nonszensz baromság mindkettő, amelyről ígérői már a papírra vetés pillanatában tudták, hogy teljesíthetetlen, és ami még ennél is fontosabb: nem kérhető számon. Megígéred, megválasztanak, leszarod, és nincs következmény. Ez a közhelyes megállapítás viszont igen drámai problémát takar: a politika feletti kontroll teljes hiányát.
 
Nem lesz örökélet, és akkor mi van? Lett jóléti rendszerváltás? Nem, de egy ország gazdasága döglött bele Útelágazódó Péter ámokfutásába. Következmény? Számára/számukra semmi.
Menjünk tovább? Demszky öt (!) választást kampányolt végig a metróval. Van metró? De még azt sem tudjuk biztosan, hogy lesz-e. Húszéves regnálása alatt Budapest a szarba süllyedt, egy gazdasági csődhalmaz, Európa legretkesebb és egyben legdrágább közlekedési vállalatával. Demszky fáraó egyetlen „érdemi” tevékenysége kimerült „piramisa” megépíttetésében. Monumentális emlékmű a királynak, melyet húsz éven keresztül, húszezer munkás épít, csak a birodalom döglik bele. 400 km autóút árán kapunk (?) 13 kilométernyi metrót. Következmény?
 
Agyonszabályozott világban élünk. Ha raktárosként felborítom a targoncával a polcot, kirúgnak, ha rosszul menedzselem a céget a tulaj útilaput köt a talpamra. Mindig, mindenkit kontrollálunk tevékenysége illetve annak hasznossága alapján, ez alól csak egy kivétel van: maga a politika. Persze, a politika feletti kontrollt a politikának kellene megalkotnia. Majd, ha hülye lesz. Igen, és ez az ellenőrzés nélküli rendszer rövidtávon működni látszik, de mint országunk esete is jól érzékelteti, hosszútávon azt eredményezi, hogy a politikai semmittevés, dilettantizmus végül oda vezet, hogy megdöglik a fejőstehén, és a daganatként az országon élősködő vállalkozás, azaz a politikai elit elveszíti a gazdatestet, így önmaga halálát is okozza.
Ez ellen egyetlen orvosság létezne, az önkorlátozás. Olyan szabályok, törvények felállítása, mely mindenkor garantálja a politikus tevékenységének ellenőrzését, és felelősségre vonásának, visszahívásának lehetőségét. Így lenne elkerülhető, hogy két évtized teljen el egy ország életében úgy, hogy a saját vagyonának gyarapításán kívül egyetlen fontos, racionális lépést sem eszközöl a bitóérett politikai elit.
 
De ha már Demszkynél jártunk: Húsz éve ül trónján. Rendszerünk számtalan vérző sebének egyike: a betölthető ciklusok számának korlátozatlansága. Vannak helyek a világban ahol bizonyos (nem csak politikai) pozíciók betöltését időtartamban maximalizálják. Miért? Humánfaktor a válasz. Nyolc év alatt totálisan be lehet fásulni egy adott tevékenységbe, és teljesen el lehet szakadni attól a világtól ahonnan jöttél, ahonnan még láttad a problémákat és a célokat. Magyarán: az események folyamatosan egy nézőpontból való szemlélése azt eredményezi, hogy elveszíted objektivitásod, és ez kerülendő egy döntéshozó esetében. És akkor még arról az apró problémáról nem is beszéltünk, hogy 10-15 év alatt olyan mértéket ölthet a szervezeteken belüli klientúra kiépítése, hogy azt belátható időn belül nem lehet felszámolni, még akkor sem, ha politika szele elfújja a bűzölgő halfejet. Kell rá példa kishazánkból? Nézd meg a rendőrséget, honvédséget és azt számtalan posztkomcsi barmot, akik még mindig irányítják, húsz évvel a rendszerváltás után.
 
És mennyi mindent lehetne még sorolni, Atyavilág…
 
Összeférhetetlenség. Amikor a fővárosi képviselőtestület megszavazza a vízdíj emelését, az megvan? 70%-uk ül valamelyik közműcég felügyelőbizottságában, vagy éppen igazgatótanácsában. Te megszavaznád annak a cégnek az áremelési javaslatát, amelyiktől havi négy kilót kapsz puszira?
 
Miért kap „fizetést” egy polgármester? Semmi zsetont nekik. Lesz így is aki elvállalja. Jönnek a szülői munkaközösségből már ismert, szociálisan túltengő „nyüzsgőgépek”, vagy a befutott ötvenes vállalkozók, akiknek presztízskérdés, hogy tegyenek a közösségért. De ez a közel 3200 megélhetési balfék…eh.
 
Mentelmi jog. Ja, tyúkpör ellen igen kafa találmány, de hogy kormánypárti képviselők százmilliós sikálásait el lehessen kendőzni úgy, hogy a saját párttársai nem szavazzák meg a mentelmi jogának felfüggesztését, az azért vicces.
 
Listás szavazás. Az meg mi? Én szeretném eldönteni, hogy ki menjen a parlamentbe, ne a pártvezetés tegye helyettem. Legyen öt listás hely, hogy a pártvezetést ne lehessen kigolyózni a Házból, a többi pedig egyéni. Punktum.
 
A küszöb öt százalékon. Nehogymá, bejusson valaki rajtunk kívül is! A hatalom bebetonozásának eklatáns példája. Egyre le, aztán már van miről beszélni. Kell ezt magyarázni?
 
Visszahívhatóság. Stb., stb., stb.
 
A finomhangolások sokaságán volna a fő hangsúly, mert itt a részletekben van a lényeg, a számtalan apróságtól lesz működő a rendszer, és ennek következtében élhetőbb, tisztább és gazdagabb az ország. De ezzel ellentétben továbbra is a mutyi, az átláthatatlanság, a szabadrablás elve mentén szerveződik a politika.
 
 
Amit ma Magyarországon demokrácia néven imitálunk, az totális zsákutca. Lehetne jól csinálni, de nem tesszük. A rendszer abszurditását, a racionalitástól való teljes elszakadását egy - spanglis srácok által - életre hívott groteszk „mozgalom” mutatja meg. És ezen annyira nincs kedvem röhögni.     

Címkék: politika magyarország társadalom kétfarkú kutyapárt

120 komment · 3 trackback

 

Tegnap este küldött Csigafröccs Karel egy linket, „hárdkór parádé” aláírással. Aki túrkászik néhanapján az éterben HardCore vonalon, annak tán’ nem lesz ismeretlen a Hate5six név. A Vimeora közel 600 (!!) sajátkészítésű - általában koncert - felvételt tolt fel. Ami itt van, az beszarás, és maga a csoda.
 
Accident Prone, Bane, Cro-Mags, Another Breath, The First Step, H2O, Have Heart, és a fene sem képes felsorolni, mi minden csemege található nála.
 
KÖTELEZŐ NÉZELMÉNY!!
 
BANE:

 
ANOTHER BREATH:

 
CRO-MAGS:

 

Az összes videó pedig innen szürcsölhető!
 
 

 

Címkék: zene hardcore hc bane hate5six another breath

Szólj hozzá!

 

Lajos és Marika, már majd' egy éve járnak. Marcsinak tegnap volt a születésnapja, és barátja meglepetésként azt találta ki, hogy kiviszi őt a Szigetre Blabla koncertre. Nem egy nagy etvasz a zenekar, de valamiért a leányzó meg van veszve érte, így kézenfekvőnek látszott az ötlet. Egyébként a banda már vagy háromszor jár hazánkban, egy bő-közepes popzenekar erőteljesen leszálló ágban, már ami a népszerűségi görbéjét illeti. Mindegy, legyen meg a kedves akarata, Lali délután előállt a meglepetéssel.
– Gyere, megyünk Blablára!
Az öröm kitörő, visongás, csók, ölelgetés. Boldogság forevör.
 
18:00 Sziget bejárat, szokásos tortúra, karszalag, híd, bent vagyunk, húdekafa:
2 * 12.000 => 24.000
 
18:30 Találkozás „barinővel”, erre koccintani kell. 3 pálinka, 3 üdítő.
(3 * 960) + (3*400) = 4080 => 28.080
 
19:10 – Juj, nemsoká kezdődik, menjünk előre! – Jó, de hozok üccsit.
+ (2 * 480) = 960 => 29.040
 
20:50 – Régen tomboltam ekkorát. Láttad a gitárost, mekkora isten-császár szólót nyomott!? – Tényleg jó volt. Szomjan halok. 
+ (2 * 480) = 960 => 30.000
 
20:55 – Menjünk át az Xszínpadhoz, kilenctől lesz a Bembi. – Jó, de ha vége, együnk valamit, kopog a szemem.
 
22:00 Bembi vége, sörpadon pihegés, elfogyasztva a két tányér valami, két-két palacsinta és két sör.
+ 3400 => 33.400
 
22:30 Slattyogás a „butiksoron”. – Tetszik? Na gyere, cicám, kapsz egy olyan pólót!
+ 3000 => 36.400
 
23:30 – Még ezt megisszuk, aztán lassan menjünk, mert reggel kelek.
+ 2 * 480 => 37.360
 
00:10 Éjszakai járat. – Köszönöm az estét, nagyon jól éreztem magam! (oda-vissza ketten 8 db jegyet lyukasztottak)
+ 2560 => 39.920
 
01:00 Ismét otthon, zúgó füllel, kissé kótyagosan, alvás.
 
Bruttó 7 órányi szolid buli, két lefutott zenekar koncertje + mörcsendájz póló + „vacsora” + némi ital két személyre. Total cost: ~ 40.000 Ft.
Uhhhh…
 
Lajos nettó fizetése, éppen a KSH szerinti átlag, azaz 135.000 királyi magyar forint. Három estét bírnának ketten a Szigeten ebből az összegből, pedig a fentiekben semmi kirívó „tapsikolás” nincs.
 
Csak fiataloknak.
 

Címkék: budapest sziget

8 komment

 

Belépve minap a fácsebukra, az elém ugró események között meglepve olvastam Marika bejegyzését, ami nem állt másból, mint egy tengerparti fotóból, valamint rövidke mondatából: „Két hét Kréta éltem szerelmével: mennyország”. – Khmm. Marika - finoman szólva is - óvatlan, tekintve, hogy eme sorait olvashatta mind a hatszáz ismerőse. Gondolom, ezek jó része ismeri Maris címét, de ha nem, manapság azt sem nagy etvasz kideríteni. Persze, - az emberi kivagyiság nem ismer határokat, így - Maris fényképalbumából az is kiderül, hogy egyébként rendesen el vannak eresztve, különösen igaz ez lakásukra, amiről észjátszásból feltöltött vagy öt képet. A fotókon ránézésre is vagy Xmilliónyi műszaki cikk, berendezési tárgy látható. Maris bejegyzése egyfajta felfogásban így szól: „különösen értékes lakásom és berendezési tárgyai két hétig őrizetlenül állnak”. És ő már csak remélheti, hogy a hatszáz ismerős(nek vélt tag) egyike sem tippadásból egészíti ki keresetét. Ésszel kéne fácsebukolni!
 
Lehetne fentieken elmélkedni bőven, de asszem’ ezt már sokan megtették, így csak az erről eszembe jutott „genyó trükköt” szeretném ismertetni a nagyérdeművel.
 
 
A társaság „biztos ura” regélte az alábbi sztorit, úgy egy éve:
 
 
Pistike autójával leparkol az XY intézmény előtt, megszórja apróval az automatát, majd bemegy oda. Csúnya bácsik a parkolóban vágják a helyzetet, majd betámadják az autót. „Típusismeretüknek” köszönhetően csak két másodperccel tart tovább bejutniuk, mint becsületes embernek kulccsal. Eddig gondolom tiszta sor. Ámde: beülnek az autóba, és gyors keresésbe kezdenek: kesztyűtartó, rekeszek, oldalzseb. Két dolgora vadásznak: a, lakáskulcs; b, címet tartalmazó irat. Az esetek többségében sikerrel is járnak, hiszen rengetegen hagyják autójukban lakáskulcsukat, és a cím utáni vadászat sem eredménytelen. Csekk, levél, gázszámla, nemzetközi biztosítás, etc - mind tartalmazza a címed. Hm?
Szóval, ha mázlijuk van trógeréknek, szép nyugiban elhajtanak az autóddal, hozzád. Te nem vagy otthon az fix, kulcsuk van. Amíg Te a helyszínen rinyálsz autód helye felett, várod a jardot, majd helyszínelsz, addig a saját kulcsoddal pakolják ki a lakásod, és a saját verdáddal viszik el a szajrét. A szomszéd meg csak annyit lát, hogy már megint hazaugrottál valamiért..:)
 
Lakáskulcs az autóban.

Címkék: lopás trükk

20 komment

24.
július

Death Valley

Pilu  |  97 komment

 

Zűrös ez a hétvége. A hajnal a főtéren ért, ahogy egy padon kortyolgatom ezt a lónyál ízű dobozos kávét. Tekerek hozzá egy cigit, imitálva a napi rutin első szertartását, miközben kisült agyam kósza gondolatai között próbálok fonalat találni. Bámulom a várost, rácsodálkozva egy házra, egy-egy utcaképre. Ilyenkor önkéntelenül is kattan az ember agya, ismerős képekre azonnal ráhúzza az odavonatkozó emlékeket. Ja-ja, tíz-húsz év távlatából általában már csak a vizuális emlékek maradnak meg. Ahogy körbeszkennelem ezt az apró teret, minden sarokhoz tudok valami eseményt társítani. Pont ott álltunk, pont úgy, pont az a ház, pont így nézett ki. Pont, pont, pont. Itt semmi sem változott.
 
Húsz éve szerettem bele ebbe a tájba, meg abba a néhány faluba, ami itt nőtt ki a dombok oldalán. Varázs. Ha csak tehetem, jövök, és bár néha hálátlan unoka módjára hanyagolom „nagyit”, azért nyaralni mindig ide esz a fene. Olyan meglátni a Verőce táblát, mint egy strapás hét péntekén beesni a lakásba. Lerúgod a cipőd, elterülsz a szőnyegen, szól a zene, kezedben ital. Minden a helyére kerül, otthon vagy. A Dunakanyar a lélek nappalija. Kandallóval. És bár szülőföldem száz kilométerre van innen, mégis hazajövök ide, ha belépek, lerúgom a cipőm.
 
Tényleg semmi. A díszburkolaton és templom vakolatán kívül, centire ugyanaz, mint 1990-ben. Dráma. Két évtized alatt nem épült és nem szépült semmi. Ami volt, azt is sikeresen hazavágták nagyjaink. Régen legalább a művésztábor hozott valami életet a faluba, de mára az intézményt vezető beporosodott agyú, rövidlátó hülyének ezt is sikerült leépítenie. Este a kocsmában vagy húszan voltak, egytől-egyig helyiek. Tombol a nyár az ország egyik legszebb táján, és egyetlen turistabuszt láttam délután. A nyugdíjas csoport megnézte a templomot, nyaltak egy fagyit a sarki cukiban, visszaszálltak és tovamentek. 20 percet voltak itt. Elkeserítő. Aszongya a Wikipédia, hogy „Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete”. - Muhaha, muhaha…
 
Alvópark. Így hívom azokat a Budapest környéki településeket, ahol semmi megélhetés nincs, amelyeknek vonzereje nulla, így csak az megy oda, aki ott lakik, és azok is csak aludni. Reggel felszállnak a pesti vonatra, bezötyögnek a teszkóba dolgozni nyolcvanezerért. A vonat-, és a BKV-bérlet együtt negyven. A modern rabszolgaság perifériája ez, akiknek még az sem adatik meg, hogy lakóhelyükön haljanak bele a melóba. És a Dunakanyar északi részén ugyanez a helyzet: Szob, Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce. Mire Vác magasságába ér az ingázókat szállító ötnegyvenes vonat, plafonig telnek a vagonok reménytelenséggel.
 
Pedig lehetne másként. Kell azt magyarázni, mint jelente évente X tíz-, százezer turista ennek a vidéknek? Hogy a sarkon nyitott zöldségesed / lángososod / bringakölcsönződ szezononként kitermelne annyit, hogy a család egész éves megélhetését biztosítaná? Merthogy volna egy ilyen alternatíva is a teszkóvonat helyett.
 
Ha van az életben bűn, akkor az elszalasztott lehetőség és az elfecsérelt tehetség az. Lehet-e jobban haragudni bárkire, mint arra a Pistikére, aki már tíz éve zongorázik, és a tanárai szerint évszázados tehetség, de a gyerek lusta gyakorolni? Pisti bammeg. Kapsz valamit ajándékba, és te kivágod az ablakon. Az életben nem az a kukás a lúzer, aki képességei maximális kihasználása mellett lett az ami, hanem az a Hondás osztályvezető Pisti, aki lehetne elismert zongoraművész is.
 
Magyarország lúzere, Pistikéje a Dunakanyar északi része, hihetetlen természeti adottságai parlagon hevernek. Egy-két megszállott lokálpatriótán és bringáson kívül a kutya nem látogatja a helyet, pedig az ország egyik legfestőibb, legvarázslatosabb része. Elfecsérel adottság. Ennek a régiónak nemhogy magát el kellene tudnia tartania, de az ország számára is fontos bevételi forrásnak kellene lennie, ha nem úgy alakultak volna a dolgok, ahogy. Sehogy. 
 
Belegondolok, hogy ’90-ben hogy nézett ki Siófok, és hogy mivé lett mostanra, és ezzel a változással párhuzamba állítom a Dunakanyart, sírni volna kedvem. Persze, nem azt mondom, hogy minden településből fedetlen plázát kell csinálni, ahogy tették ezt a Balaton fővárosával. Nem az üvegpalotát és nem a nyolccsillagos szállodát hiányolom Zebegényből, mert az lenne a hely végleges halála. A fejlődés nem egyenlő a feszítettfolyósós-márványtükrű Wellness betontömbökkel. Van más alternatíva, van más potenciál, és egyébként sem hiszem, hogy a márványszállodás vendéglátás lenne a jövő útja. Abból már van elég, sőt talán már túl sok is. Az embereknek egzotikum kell, és ez a hely az. Vannak lehetőségek, amelyekhez nem kellenek milliárdok, mégis óriási sanszot jelentenének a régiónak, hogy végre ne csak az eltévedt rókák menjenek be a faluba.
 
 
Kedves Szob, Zebegény, Nagymaros, és Kismaros!
 
Az elmúlt húsz év a Dunakanyarban a csodavárással telt, de mint kiderült, az nem jön.
Hasztalan várjátok mind a politika segítségét, mind a tőke eljövetelét. Senkire sem számíthattok magatokon kívül, és ha nem tesztek a változásért sürgősen, nem csak Ti, hanem a gyermekeitek is ott fognak állni minden reggel az ötnegyvenes teszkóvonaton. Sajnos, kívülállóként eléggé élesen és objektíven látom a folyamatokat: ez a régió meredeken zuhan a teljes gazdasági kilátástalanságba, és változás híján, öt év múlva kitehetitek „Halálvölgy” táblát a kanyarba.
 
Rabszolgák lesztek abban a földi paradicsomban, ami a Ti tulajdonotok.
 
Lehet gondolkodni. Hajrá!

Címkék: gazdaság társadalom kismaros szob zebegény dunakanyar nagymaros

97 komment

 

Ülnek a csajok a fodrásznál, szépen sorban, egyformán. Vállukon törölköző, kezükben újság, fejükön a transzállapotot elősegítő, gondolatkizáró dauerbúra, és az IQ-visszaverésére szolgáló Faraday kalitka, amit alufólia csíkokból állítnak össze.
Időnként a lapokból feszívott temérdek információ megszólalásra készteti őket. Diskurzus:
 
Hallotad, hogy a hjúgrehem meleg? Azt a szép pofijú srác, ne má. És hogy a dzseko lánya leszbikus a madonnával? Te, a dzsesszikaparkernek milyen visszeres a lába. Az. De összeállt a doktorháuzzal, és mégsem kötnek házassági eltartást. Nagyon durva.
 
Ismét csend, elmélyülten lapoznak egyet a „9 egység kép / 1 egység szöveg” magazin lapjain. A tudás hatalom. A semmiről a semmiért beszélnek. Ők maguk a bulvár. No info, no cél, no tartalom. Celebvilág.
 
------------------------------------------------------------------------------------
 
Ülnek a pasik a kocsmában, szépen sorban, egyformán. Zsebükben cigi, kezükben újság, előttük a transzállapotot elősegítő, gondolkodáskizáró korsó, mely tán’ sokkal inkább funkcionál kapaszkodóként, mint sörtárolóként. Merthogy a nehéz percekben jó érzés, ha fogják a kezed, vagy legalább te tudsz valamit szorongatni. Időnként a lapokból felszívott temérdek információ megszólalásra készteti őket.
Diskurzus:
 
Hallottad, hogy a matausz lemond? Pedig az kurvajó szövetségiedzőkapitány. És hogy a messzi lánya leszbikus a maraddonnával? Te, a torresznek milyen ballába van. Az. De átigazolt a milánhoz, ami szerződést kötött a kannaváróval is. Nagyon durva.
 
Ismét csend, elmélyülten lapoznak egyet a „9 egység kép / 1 egység szöveg” magazin lapjain. A tudás hatalom. A semmiről a semmiért beszélnek. Ők maguk a bulvár. No info, no cél, no tartalom. Focivilág.
 
 
Jancsi bácsi = Juli néni = Jancsi néni = Juli bácsi

Címkék: foci bulvár vb társadalom társadalomkritika

6 komment · 2 trackback

 
 
a tömegek :
 
Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé. Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé.
Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé. Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé.
Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé. Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé.
Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé. Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé.
Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé. Oooolé-olé-olé-oléééé, oléééé, oléééé.

Szólj hozzá!

 

Kedves - névtelenséget kérő - olvasómtól kaptam egy linket, melyen szívet gyönyörködtető fotók láthatóak. Állítása szerint 2007-ben fotózta őket egy budai (egyházi) iskolában, illetve annak étkezőjében.

 

Oltári Viktor 1

 

 

Oltári Viktor 2

 

Oltári Viktor 3

 

Gyönyörű kompozíció (még akkor is, ha fake).

Bennem már csak egy gondolat motoszkál: ha az esti szörfözés közben ráakad a képekre, ilyen mértékű rajongást látva, vajon összeszorul-e a Vezír szíve, vagy szemlesütve elszalad borotválkozni?! Muhahaha...

Eredeti link.

 

Címkék: politika orbán

3 komment

 

A demokrácia és a diktatúra között az a különbség, hogy előbbiben felírhatod a falakra: „Szabadság”, utóbbiban fel KELL írnod. Gondolom, egyetlen épelméjű embernek sem kell magyarázni, hogy mi az a „leheletnyi” differencia aközött, hogy Magyarországon büntetlenül kirakhatom Kim Dzsongil portréját az éjjeliszekrényemre, vagy, hogy Észak-Koreában a lakásban kötelezően elhelyezendő fotó meglétét hatóság ellenőrzi.
 
Ezen apró megállapítás jegyében tessék értékelni pártunk és kormányunk rendeletét:
1. A Kormány – a Nemzeti Együttműködésről szóló 1/2010. (VI. 16.) OGY politikai nyilatkozat (a továbbiakban:
Nyilatkozat) jelentőségére és az Alkotmány 35. § (2) bekezdésére figyelemmel – a következő határozatot hozza.
 
a) A központi államigazgatási szervek és területi, helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei
(a továbbiakban együtt: szerv) által feladatuk ellátása során használt középületekben – a melléklet szerinti
formában – a Magyar Közlönyben közzétett szöveggel, a szerv vezetője által meghatározott méltó és a középület
sajátosságainak megfelelő jól látható helyen ki kell helyezni a Nyilatkozatot.
 
b) A Kormány – tiszteletben tartva az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét – felkéri a köztársasági
elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési
biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és kisebbségi
önkormányzatok választott testületeinek vezetõit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit, hogy
az általuk feladatuk ellátása során használt középületekben gondoskodjanak a Nyilatkozat megfelelő
kihelyezéséről.
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
 
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
 
 
A Nyilatkozat leírása
 
1. A színes formátumban, méltó minőségben nyomtatott, nyomdai kivitelezésű Nyilatkozatot legalább 50×70 cm
méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglalni.
 
2. A Nyilatkozat hozzáférhetőségéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gondoskodik. A Nyilatkozat 2010.
július 1-jétõl a megfelelő minőségű nyomtatáshoz alkalmas formátumban letölthető a ttp://kim.gov.hu/nyilatkozat
honlapról.
 
3. A tábla megfelelő állapotáról és szükség szerinti cseréjéről intézkedni kell.
 
De még mielőtt összehányná magát a kedves olvasó, nézzük meg mit rejt ez "Nyilatkozat":
 
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
 
A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
 
A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott.
A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.
Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
 
Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.
 
A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.
 
Dr. Schmitt Pál s. k.,
az Országgyűlés elnöke
 
Hegedűs Lorántné s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
 
Dr. Tarnai Richárd s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Gyönyörű, nem? Adolf, Sztálin, Mao és Rákosi elvtárs most valószínűleg mosolyogva fordulnak egyet sírjukban. Oh, jeeeee… Tehát szögezzem ki a falakra Orbánék választási győzelmét hirdető kiáltványát?! Remek bazmeg, de ugye nem baj, ha én előreszaladok a seggnyalás ösvényén, és kövérlacis feszületet akasztok a nyakamba?
 
Egyelőre hezitálok, hogy az egyszerre bennem feszülő síró-, vagy röhögő görcsnek engedjek-e utat, de addig amíg ezt eldöntöm, mazsolázzuk végig az iromány tárgyi tévedéseit, csúsztatásait:

 

 A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.
 - Az „önrendelkezésünket” vissza tetszettünk szerezni a rendszerváltáskor. Ha emlékeim nem csalnak, - egyebek között - ezt néhány szabad választás, és egy EU-csatlakozás is bizonyítja. Persze, az már más kérdés, hogy ezzel a joggal/lehetőséggel hogyan éltünk, vagy hogyan nem. De ha olykor rosszul is használtuk, az csakis annak a politikai elitnek köszönhetjük amelynek Önök is szerves részesei.
- Az „átmenet két zavaros évtizedéhez” meg csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy kegyedék ezt a húsz évet végigasszisztálták parlamenti pártként, sőt négy évig tán’ még kormányozták is ezt a süllyedő hajót. De hogy nem menjünk a múltban nagyon vissza, megemlíteném, hogy Önök olyannyira tevőleges részesei voltak Magyarország bukásának, hogy - a legsötétebbként emlegetett elmúlt nyolc év utolsó négyében - az Önkormányzatok döntő többségét a Fidesz irányította, irányítja. Ezen tények ismeretében pedig a minden felelősséget elkenő, „és akkor most legyen tabula rasa” - erkölcsi megtisztulni vágyás az Önök részéről több mint pofátlanság. Főleg úgy, hogy pártjuk tagjai, valamint a Fidesz-közeli elit egy jelentős része komoly pártállami múlttal rendelkezik. Szarháziak.
 
 
 
A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott.
 - Ez az ország a húsz éve halogatott reformok hiányát nyögi. 1998-2002 bőven lett volna lehetőségük elindítani országunkat egy olyan pályán, amelynek nem szakadék a végállomása. Úgy gondolom, hogy egy összedőlt ház felett sem annak a melósnak nincs joga felelősökre mutogatni aki részegen pakolta a téglát habarcs nélkül, sem annak, aki a munkaidejében - meló helyett - a haverokkal ultizott. Továbbá az ország romlása nem csak utólag volt látható, hanem már folyamatában is (az utóbbi nyolc évről beszélek). Az Önök felelőssége itt is megállapítható, hiszen ezen felismeréseket voltak kedvesek elfelejteni a pórnép tudomására hozni, valamint az MSZP gazdasági ámokfutásának megakadályozásért sem a jogi/alkotmányos-, sem a tömegbázisukból eredő lehetőségekkel nem éltek. Magyarán: ölbe tett kézzel végignézték, hogy romba döntik a komcsik a gazdaságot. Bassza meg a Fidesz!

  

A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.
- Definíciós zavar van az éterben. A forradalom ugyanis „gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert.” Ebből következik, hogy alkotmányos keretek között nincs forradalom. Hiszen a „revolúcijá” éppen annak megdöntéséről szól. Fideszes bácsik keverik a forradalom fogalmát a demokratikus választások eredményével. Persze nem azért mert hülyék, hanem mert ez a parasztetetős retorika része.
- Azon honatyák „elismerik és tiszteletben tartják” azt a „forradalmat” melynek eredményeképpen letehetik a seggüket a bőrszékekbe? Elfogadják a népakaratot, amely hatalomra juttatta őket? Höhö, még jó...
 
 
Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat.
- Tudod Viktor, én egy önző kis germó vagyok, és nagy ívben teszek minden plakátokra nyomtatott összefogásra. Abban hiszek, hogy a kis mikrokörnyezetemben maximálist nyújtok és a lehetőségeim keretein belül mindent megteszek a magam és környezetem jobbá tételéért. Szilárd meggyőződésem, hogy ha mindenki így tenne, - mondjuk Te is, és a párttársaid - kerek lenne a világunk/országunk és semmi létalapja nem lenne az ilyen demagógfos „kommünikéknek”. A céljaimról meg csak annyit, szeretnék olyan világban élni, ahol nem kell központilag deklarált életérzést magamévá tennem, és ahol nem teszik kötelezővé a pártkiáltványok olvasását, mert ebből bőven elég volt a komcsik 50 éves uralma. De a jelek szerint neked nem, és óriási lépésekkel haladsz egy éppen olyan rendszer felé, amelynek eltörlését tűzted ki zászlódra. Egyébként meg roppant örülök, hogy most amikor oltani kéne a tüzet, nektek még mindig van időtök a megalomániátok aprólékos kiélésére.
 
 
Ein Volk, ein Reich, ein Orbán!
 
 
 
u.i: Ha lesz egy kis időm, ígérem, hogy a Parlament előtt, fényes nappal törlöm ki a seggem a nyilatkozatotokkal.

 

Címkék: politika orbán fidesz

617 komment · 15 trackback

 

A nemzetmentő kormány forradalma, avagy kinek mennyit ér a szava?
 
2010.06.03. Kósa Lajos megszólal:
- Ööööö, görög…
Eredmény:  EUR/HUF : 274 => 280
 
2010.06.04. Szégyengyártó Szíjjártó tromfol:
- Öööööö, görög köcsög...
Eredmény: EUR/HUF: 280 => 288; BUX -7 %
 
Ezek tényleg ekkora lúzer balfékek, vagy direkt ütik agyon az országot?
Ugye holnap egyetlen Fideszes bácsinak sem tetszik megszólalni?!
 
Számoljuk már ki, hogy szótagszámra vetítve ez a két vezérgyök mennyit vert rá a Forintra?!

Címkék: gazdaság fidesz

4 komment

...feltéve, hogy rizst ültettél, és nem napraforgót.

 
2010.05.29. alföldi életkép. 40 perc alatt közel 50 mm eső esett, amit az átázott talaj már képtelen volt elnyelni.

 

Címkék: időjárás

Szólj hozzá!

 

Megkérjük a tisztelet polgár/elv/bajtársakat, hogy a következő két napban ne nézzenek tévét, és az így felszabadult 500 (!!) percüket fordítsák a következő írás elolvasására:
 

http://bolcsektanacsa.solyomlaszlo.hu/Szarny_es_teher.pdf

 

Címkék: oktatás társadalom korrupció válság szárny és teher

Szólj hozzá!

Auditív csemegék hétfő délutánra, fícsöring mentén szemezgetve..

 

 

 

 

Prince papa megmutatja a semmit, illetve azt, hogy milyen mértékben szétszívott aggyal nem szabad színpadra állni..:)

Címkék: zene tommy emmanuel mcferrin bobby matisyahu les claypool nigel kennedy yo yo ma shimabukuro

Szólj hozzá!

 

Azért járunk hipermarketbe, mert az olcsó.
Azért veszünk összecsomagolt termékeket, mert ha többet vásárolsz valamiből az olcsóbb.
 
Hogy az első állítás egyáltalán nem igaz, azt minden valamirevaló piacjáró tudja.
A másodikra pedig itt a cáfolat.
 
Ki van ez találva, kérem. Lerakják a nagy forgalmú folyosóhoz közel a kettesével csomagolt szart a droidnak, és nyolc méterrel arrébb az egyesével csomagolt terméket, - ami persze olcsóbb, mint a dupla - de addig meg senki nem gyalogol el. Vicc? Nem, nem az. Trükkök százai, amit beszívunk. Tudod, olyan ez, mint amikor a pincér írja össze a számlát:
- Bableves 1200, túrós csusza 1300, kávé 300, bejött 800…
- Elnézést, mi az a bejött?
- Nem jött be..
 
Volt már pár alkalom, mikor hasonló „tévedést” kiszúrtam, de csak most vettem erőt magamon, hogy le is fotóztam.
 
Lápod csapolom, pénzedet viszem, hülye perifériadroid!
 
klikk tu zúm!

 

Címkék: trükk auchan hipermarket

91 komment

20.
május

ETA:ETA

Pilu  |  1 komment

 


 

 

Címkék: zene punk hiphop eta pilu

1 komment

Akikről már van fotónk:

LELOVICS OTTÓ

HAGYÓ MIKLÓS

HORVÁTH ÉVA

HORVÁTH ÉS HAGYÓ

És akikét még nagyon várjuk:

SZILVÁSY GYÖRGY

DEMSZKY GÁBOR

GERGÉNYI PÉTER

Címkék: politika demszky képek gergényi társadalom szilvásy horváth éva lelovics hagyo

39 komment

 

 
Nem könnyezek egy percig sem. A katolikus egyházat nem támadják, nem üldözik, mégis csendben haldoklik. A saját sírját ássa.
Ki az a balfék, aki a 40 millió HIV-fertőzött, és a hétmilliárdos emberiség világában a fogamzásgátlás és az óveszer ellen prédikál?
Ki az a balfék, akit 2010-ben az érdekel, hogy ki kivel hál a négy fal között, ha azt önszántukból teszik?
Ki az a balfék, aki a ministráns gyerekek farkát fogdosó „pap bácsik” szennyesét nemes egyszerűséggel kirakja szárítani, miközben a cölibátus eltörlésére mellett tett, 9222 (!!!) brazil plébánia által elfogadott dokumentumot szép csendben ignorálja?
 
Az Alföldön jártam a minap. Mari néni elsírta, hogy a reggeli mise tizenegy után kezdődik, mert a tisztelendő haknizik, és öt faluban tart misét, temet és gyóntat. Volt ugyan a falunak saját papja, - aki kiváló ember hírében áll - de minekután szerelmes lett Kovácsék nagyobbik lányába, kénytelen volt hátat fordítani az egyháznak, mert normális családapaként akar élni. Vágod ezt? Ez a fickó a gyerekek zenekarában dobolt, próbaterem híján a sekrestyén próbáltak, mondván, hogy a muzsika isten fülének kedves. Élő betlehemes játékot szervezett minden évben, vállalva, hogy a birkák által teleszart templomkertet másnap ő maga takarítja fel. Rendszeresen részt vett az iskolai szülői értekezleteken, és segített betonozni a Vargáék házánál, akiknek éppen annyi pénzük volt, hogy a cementre futotta, de mégiscsak élni akartak valahol. És ez az ember nem kell az egyháznak, pedig nem tizenévesek szájába tömködte répáját, hanem családot akart magának. Feleséget és gyerekeket a konyhába. A rohadék.
 
A Vatikánra harminc évvel ezelőtt már ráfért volna egy kiadós reform. Ha hétfőn Benedekünk bejelenti, hogy a gumi isten ajándéka, és a cölibátus merő butaság, akkor is késett egyháza megmentésével cirka 15 évet. De nem fogja. Köti az ebet a karóhoz jó konzervatív lévén, és halálig mantrázza a biztos bukáshoz vezető két mondatot: „Neketek no gumi, nekünk meg no punci! ” Benedek bácsinak meg nem kívánunk semmi rosszat, hiszen van elég baja. Az ő keresztje a létező legnagyobb: az emberi sötétség. Ámen.

Címkék: egyház társadalom vatikán xvi. benedek

177 komment

 

24 milliárd forint eszeveszetten sok pénz. Annyira sok, hogy picinyke országunk büdzséjében is komoly tételnek számít. Hja, melyik minisztérium ne örülne annak, ha idén hozzávágna a kormány + 24.000.000.000 HUF-ot. 24 milliárd volt a MALÉV tavalyi vesztesége, de összesen vagy 70-et görget maga előtt. Ahogy Zé haverom mondaná, ez egy gazdasági fekete lyuk, mert bármennyi pénzt képes elnyelni.
 
Eddig egyetlen kormány sem merte felvállalni, hogy beszántsa a trikoloros légitársaságunkat. Az ok egyértelműnek tűnik, hiszen a Malév, valamint a leányvállalatai kb. 3000-3200 embert foglalkoztatnak. Ennyi munkavállaló, illetve család egyetlen tollvonással való utcára tétele nehezen magyarázható lépés, éppen ezért évről-évre mindenki csak beletolta az éppen aktuális túléléshez szükséges mentőcsomagot, és ignorálva a kérdést, nem ment bele az igen komoly konfliktushelyzetekbe, amelyet a felszámolás jelente.
 
No és de. A háromezer munkavállalóra vetített 24 milliárd veszteség, fejenként 8 millió forint kiadást jelent az államnak. Te Jesszus Mariskám! Fordítom magyarra: minden egyes Maléves dolgozó évente 8 milliónkba kerül. A portás, a rampás, a szendvicscsomagoló, és biztonsági őr a betonon. Ez bőven túl van a racionalitás határán.
 
El tudom képzelni, hogy ha a Gazdasági Minisztérium meghirdetne egy pályázatot, miszerint évente ennek az összegnek a negyedével (!!!), azaz kettőmillióval támogat egy-egy munkahelyet, és csak annyit kér cserébe, hogy legyen nyereséges az adott vállalkozás, hány cég/vállalat ugrana nyácsorgatva a lehetőségre, amelyik valóban képes lenne teljesíteni a kritériumot..
Vagy tudod mit? Küldjünk haza mindenkit a francba, és a munka nélkül maradottaknak utaljunk évente két gurigát. Még mindig csak 6 milliárdot emésztene fel, és nem 24-et!
 
Tényleg kell nekünk Malév ilyen áron?

Címkék: gazdaság társadalom malév

99 komment · 4 trackback

 

Eddig azt hittük, hogy Hajdú Péternél nagyobb parasztot nem szart ki magából a magyar gennymédia, de most erre te rácáfoltál. Jópofa csínytevésnek hiszed berúgva/beszívva beborulni az árokba, és isten látja lelkem teszek is rá magasról, hogy ott murdelsz-e meg, vagy sem, amíg egyedül vagy az úton. De ez már nem az. Összetörni másokat hullarészegen nem az a két pofonnal elintézhető, „majd kinövi a hülyegyerek” vagabundság.
Te tényleg ekkora lúzer vagy? Ha igaz, amit a tanúk mondanak, akkor most nagyon nagy szarban tapicskolsz, ecsém! Azért megemlíteném, hogy a közúti baleset okozása, az ittas vezetés, a segítségnyújtás elmulasztása, valamint a hatóság félrevezetése már nem annyira tartozik a sárga csekkel elintézhető szabálysértés kategóriájába. Ha a csajodnak is annyi esze van, mint neked, és tényleg magára vállalta, hogy ő vezetett, akkor őt is behúztad a fekáliába, de rendesen! Most jut eszembe, a segalos kokainsztorid már lezárult, vagy még vegzálnak a kábítószer-ellenesek? Ez sem kerül ki a családi vitrinbe, ha jól sejtem?! Érik az a gyorskocsi, tesi!
 
Úgy látszik, a nem a moráljukról hírös magyar médiákoknál is kiverted a biztosítékot ezzel a húzással, de ha lenne bennük igazán gerinc, akkor a mozgássérültek helyére rendszeresen parkoló, vadparaszt Hajdú Pétert is úgy vágná ki az érintett csatorna, mint macskát kakilni. Mert morálisan vállalhatatlan/ok vagy/tok.
 
Ti lennétek azok a pöcsök, akik milliók szobájába tolják be a pofájukat esténként? Ti lennétek azok a celebek, akiket kölykök ezrei néznek és csodálnak?  Egy szart. Mocsok szarházi parasztok vagytok, akiket tisztességes ember egy csulázásra sem méltat.
 
 
Fenti kijelentésekért mindennemű felelősséget vállalok, nyugodt lélekkel perelhetsz, meg az a zsírgombóc, öt métert gyalogolni képtelen seggfej is!

Címkék: baleset hajdú péter társadalom ittas vezetés morál stohl andrás

247 komment · 1 trackback

08.
május

16 Xillion

Pilu  |  2 komment

 

Aki nem hallott volna róla: csütörtökön a Wall Streeten történt egy kis kaki. Az egyébként borús tőzsdei kereskedés közepette, percek alatt  - egyelőre valami megmagyarázhatatlan okok miatt - függőleges zuhanásba váltottak a grafikonok. Nézzük a magyarázatokat:
 
 
„Állítólag egy elütés okozta a soha nem látott mértékű napon belüli zuhanást a Dow Jones indexnél…” „… Az ABC News értesülése szerint a Citigroupnál történt a hiba, 16 milliós ügyletet szerettek volna nyélbe ütni, de a kereskedő az M helyett valószínűleg B-t ütött, így million helyett billion (vagyis millió helyett milliárd) lett belőle.”
 
 
 „Még mindig folyik a vita, hogy mi okozhatta a Dow Jones ipari indexének tegnapi beszakadását a New York-i tőzsdén. Az egyik lehetséges verzió szerint az elektronikus kereskedés pillanatnyi technikai zavara lehet a bűnös, de még az emberi mulasztást sem lehet kizárni…”
 
“…Emlékeztetőül a CBNC tudósítása szerint a New York-i idő szerint 14.40 és 15.00 óra közötti mindössze 20 percben a részvények az átlagos értékük 60 százalékát veszítették el. Az általános pánikra jellemző, hogy a NYSE mindössze 139 papírnál regisztrált emelkedést, miközben 3 029 esett. A Dow Jones Industrial index 998,50 pontot veszített az értékéből, de végül 348-ot veszítve 3 százalékos mínuszban fejezte be a napot. A fő tőzsdeindexek azonban ezen a kereskedési napon mind 4 százaléknál jobban estek.
A hírek szerint a bajt az okozta, hogy a Citigroup egyik kereskedője a Procter & Gamble részvényeinek eladásakor 16 millió helyett véletlenül milliárd dollárt ütött be. A Citigroup közleménye szerint azonban, bár a pénzügyi ágazatban mindenki azon igyekszik, hogy megtalálják a hibás tranzakció forrását, de eddig semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy a Citinek ehhez bármilyen köze lenne. A Procter & Gamble szóvivője, Jennifer Chelune is csak széttárta a karját, s szűken mért információkat közölt az újságírókkal. Eszerint tudják, hogy az elektronikus kereskedelemben támadt a zavar, s most a Nasdaq és más nagy elektronikus kereskedelmi rendszerek segítségét igénybe véve igyekeznek bepillantást nyerni. De most nem tudják mi okozta a gondot…”
 
 
Jesz. Kérdéseim a következők:
 
 1, Látott-e már valaki olyan formot, amelyen összeget (számot) betűkkel kell megadni? Ergo a B/M elütéses magyarázat kicsit megkérdőjelezhető innentől. Vagy arról lenne szó, hogy már a brókerhez is tévesen érkezett az információ? Kapott egy telefont, miszerint:
 
- Adjámá grrr… elfele 16 grrr… illion értékben P&G grrr… részvényt!
- Ne haragudj, nem értem a számot, mert recseg a vonal! 16 milliárd, vagy millió?
- Ne tökölj már, …grrr… Joe! Mondom, …grrr… hogy 16 …grrr… illion!
Tü-tü-tü-tü-tü - a vonal megszakad. És Joe beütötte a 16.000.000 helyett a 16.000.000.000 számot? Három nulla nem nulla?
 
2, Ha mégis ragaszkodunk a 16M/16B magyarázathoz, azt azért mondja már meg valaki, hogyan lehetséges  - 16 milliárd dollár esetében (60 dolláros árfolyamnál) -  266 millió darab részvényre egyben megbízást adni úgy, hogy közben az adott részvényből összesen 2.9 milliárd a kibocsátott darabszám? Nincs ilyenkor egy nyamvadt popup-ablak amelyik felugrana, hogy: „Figyelj brokikám! Ez egy nem kicsi cég részvényeinek a tizede! Are you sure, hogy haza akarod vágni?”
 
3, Utalt már valaki online felületen? Netán akad olyan is, aki neten tőzsdézik? Nekik minden bizonnyal nem kell magyarázni a folyamatot: megbízási formula => megbízás visszaigazolás => (szerződési feltételek elfogadása =>) ellenőrző kód megadás => megbízás véglegesítés. A bróker kollégának tán’ egy darab enter megnyomásra, minden ellenőrzés nélkül elmegy a megbízása?
 
Valami itt nagyon sántít. De elképzelem, hogy a fejlesztők hátát csütörtök óta korbáccsal verik, akik 0-24-ben a forráskódokat bújják, miközben a cég kommunikációs menedzsere pár ajtóval arrébb, gyöngyöző homlokkal az újságíróknak mantrázza a „Nem történt technikai hiba.” mondatot.

Címkék: tőzsde zuhanás dow jones elütés

2 komment

 

Az, hogy a PennyWise a punkrock királya, tiszta sor.
Az, hogy pénteken az utóbbi tíz év legodabaszósabb buliját tolták Budapesten, az megint fix.
Az, hogy ennek a csapatnak az énekese magyar „kölök”, pedig kimondhatatlan érzéssel tölti el a punkkretének szívét.
 
(Telefon minőség, de hátha visszaad valamit a hangulatból...)
 

(Köszönet Fixa Zolinak, aki fél óráig zsibbasztotta magasba karját, hogy megmaradjon valami audiovizuális emlék az utókornak.)

 

 

Címkék: budapest zene punk koncert pennywise

1 komment

23.
április

T1000

Pilu  |  1 komment

Ha van ebben az agyontechnologizált világban egyáltalán bármi emberi, akkor ez az…

 

Címkék: deka művégtag t100

1 komment

23.
április

H-4

Pilu  |  3 komment

Dugóban csak a lúzerek ülnek. H-4-et minden városlakónak!

 

Címkék: helikopter gen h 4

3 komment

süti beállítások módosítása