Mindenki úgy érvényesíti érdekeit, - a törvényes kereteken belül - ahogy tudja. Imádom, amikor outsiderek fikáznak le sztrájkokat, vonják kétségbe azoknak erkölcsi alapját, jogosságát csak azért, mert bársonyos seggüket aznap nem viszi be a busz a munkahelyig.
Igen, sztrájkolnak. Igen, gyalogolni fogsz hazáig, és nem lesz ma kenyér a boltban. Szidhatod őket magadban, de ne felejtsd el, hogy a Te érdekeid - amiket majd egyszer lehet, hogy neked is így kell megvédened - éppen olyan szánalmasnak tűnhetnek mások szemében, mint amilyennek Te látod most az övékét!
Aki kétségbe vonja mások tiltakozását, az magát a demokráciát kérdőjelezi meg!
A szerdai sztrájkhoz:
Ha nem méred fel kicsinyke agyaddal, hogy mekkora tétje van az egészségbiztosítási „reformnak” akkor menj haza, és kicsikét gondolkodj!
Tudjuk, hogy az eü így nem maradhat, de az is biztos, hogy amit ez a két kretén (a milliárdos, offshore KISZ-titkár, és az állam tőgyén zsírosra hízott neoliberális seggfej) akar lenyomni a torkunkon, az a szarnál is szarabb.
Tudjuk, hogy a szakszervezetek gyakorlatilag megszűntek létezni, illetve ami maradt belőlük annak a vezetői a politika zsebében vannak.
Tudjuk, hogy a módszerváltás óta csak bégetünk, némán tűrünk, és szervezett (törvényes) formában egyszer sem tiltakoztunk úgy, hogy annak lett is volna bármi következménye. Mindezek ellenére, most mégis úgy tűnik, hogy megmozdult valami!
Emeljük már ki a fejünk a szarból, nyissuk már ki a pofánk végre!
Le az utcára! Busz, metró, vonat sztoj!
Legyünk már egyszer az életben egy kicsit franciák!
