HTML

 

… mindig melletted terem, ha konfrontálódsz, ha vitába keveredsz. Teljes mellszélességgel képviseli álláspontod bárki ellen. Az "ellen" szó a hangsúlyos. Mert soha eszébe sem jut ilyen esetekben békíteni. Valódi harcos ő, mint Lajos a kocsmában, akinek - egy kis verekedés reményében - az lesz aktuális, országos cimbije, aki épp' egy idegennel vitatkozik. Mindegy, csak balhé legyen. „Ne anyázd a barátomat, jóóó?!”
 
… szívesen segít megoldani problémáid. Képvisel, beszél helyetted másokkal, közvetít. Igaz, ezt a legtöbb esetben, szimplán csak szarkeverésnek hívják.
 
… ha több ilyen ember ül az asztal körül („jóbaráti” összejövetel), azt fikázzák a csapatból, aki éppen nem tart velük aznap. Természetes, hogy morális alapot is teremtenek mocskolódásuknak, mégpedig azáltal, hogy sűrűn ismételgetik az „ezt neki is elmondanám/elmondtam…” kezdetű mondatot.
 
… mindig ott van, ha bajban vagy. Ha olyan bajban, amiben ő is. Nem azért jön, hogy segítsen, hanem, hogy magának gyűjtsön erőt azáltal, hogy lássa, nincs egyedül problémájával. Ketten mégiscsak jobb szívni, mint egyedül. Ilyenkor gyakran hallhatod a „Látod, én is…”, „Nekem is volt…”, „Én is szembesültem már..” közhelyeket.
 
… például rábízhatod a kutyád, ha nyaralsz. Igaz, hazaérkezve az udvaron tonnaszám áll a szar, a blöki mintha le lenne fogyva, kutyakaja feltűnően kevés fogyott, de legalább a hűtőből hiányzik a karácsonyra kapott vodkád.
 
… ugyanolyan karakán, mint Te. Ezt arról veszed észre, hogy az „életvezetésével” kapcsolatos, legfinomabban tálalt tanácsot is határozottan utasítja vissza. Tipikus esete, mikor a „Nem kéne piásan vezetned!” megjegyzésre, kategorikusan küld el anyádba.
 
… nagyon sok a hasonlóság sorsaitok között. Ezért (is) kedveled. Igaz, fogalmazhatnánk úgy is, hogy pont olyan balfasz, mint Te, hiszen ugyanazokat a hibákat vétette élete során, de mégis csak jobb ezt a „sorsközösség” és a „hasonló karma” pátoszos kifejezésekkel illetni.
 
… nagyon sokat jelent neked, hogy ő van. Igaz, azon még soha nem gondolkodtál el, hogy ha nem lenne, akkor is pont ott tartanál, ahol most. Kegyesen ignorálod ezt a gondolatmenetet, mert ha nem így tennél, kiderülne, hogy nincs is barátod.
 
… támasz, ha baj van. Ez azt jelenti, hogy ő a biztos, statikus pont. Bár a jó emberi kapcsolat alapvető jellemzője, hogy egymást építik annak részesei, azaz „tolják, húzzák” egymást, pluszt adnak a másik félnek, nem csak mankók. Támaszkodni a korlátra is lehet, de ezt ne firtasd, mert megint oda lyukadnál ki, hogy tulajdonképpen egyedül vagy.
 
… úgy ahogy van, elfogadod a hibáival együtt is. Ezzel két legyet ütsz egy csapásra, mert így igazolhatod önmagad emberségességét, valamint az ő jóságát is. A jó emberek meg – mint tudjuk – megtalálják egymást, és összetartanak. Egyszóval, érdemei és botlásai „elismerése” mellett magadnál tartod. Ő jó. És (így) Te is. Mondod ezt, a kis szubjektív álláspontodból, mert meg egyszer sem merted objektíven értékelni ezt az embert! Mondjuk úgy, hogy felteszed magadnak azt az igen egyszerű kérdést, hogy állítanád-e őt példaképnek gyermeked elé?! Ajaj, csak nincs baj a válasszal?
 
… hiszen annyira „komálod”, hogy elnézel neki „dolgokat”. (Ilyen lehet például a fentebb említett piás vezetés.) Bár Te elvi okokból nem tennél ilyet, és egyébként messzemenőkig elítéled az ilyen magatartásformát, neki megbocsátod. Khmm, de miért is?
 
 
Erre a felsoroálsra joggal mondhatod, hogy az ilyen ember nem barát, és azt is, hogy akinek ilyen a barátja, az megérdemli sorsát. Azt kell, hogy mondjam, igazad is van a tekintetben, hogy az ilyen kapcsolat az tényleg nem barátság. Viszont aki nem veszi észre, hogy ilyen kapcsolatot tart fent barátság címszó alatt, az lehet, hogy csak felületesen él. Vagy nem venni tudomást a szarról, pont annyira gáz, mint szarnak lenni?
 
Ha vagy annyira józan, hogy elvek mentén éled az életed, azaz bizonyos viselkedési normákat megkövetelsz magadtól pusztán a saját elgondolásaid alapján, és konzekvensen élsz, előbb-utóbb a saját környezetedtől is el fogod várni ezeket. Aki nem így tesz, - vagyis nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket Te magad is próbálsz betartani - annak társaságát mellőzöd. Így juthat el oda az ember harmincas éveire, hogy radikálisan megfogyatkozik körülötte a „barátnak” nevezett emberek száma, vagy teljesen átrendeződik társasága. Ha ez a „szelekció” nem történik meg, annak két oka lehet: vagy nem támasztottál magaddal szemben ilyen követelményeket, vagy ugyan igen, de ezt másoktól nem várod el. Utóbbi a megbocsáthatatlan igénytelenség, előbbi meg azt jelenti, hogy megtaláltad helyed. Persze ez a megállapítás, annyira nem pozitív kicsengésű számodra.
 
Hogy miért soroltam fel a fenti zagyvaságokat? Mert eszembe jutott minap a „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!” közmondásunk, és rájöttem, hogy hülyeség, úgy ahogy van. Ismerjük azt az ékes W.A. aranyköpést, miszerint „barátainkkal Isten kárpótol bennünket a rokonainkért”. Nem választod sem anyádat, sem apádat, a csont alkesz nagybátyádat meg végképp nem kérted, viszont a barátokat Te magad válogatod. Tolla, madara, barátja. A legjobb indikátor a barát, a baráti társaság. Mert mi, ha ez nem? Mi jellemezne jobban egy embert, mint az, hogy önként és dalolva kikkel tölti az idejét, kiket kedvel, és kivel érzi jól magát?
 
Mindegy, hogy életed párjáról, az üzleti partneredről, esetleg egy újdonsült haverról van szó, nézd meg, hogy kivel/kikkel veszi körbe magát! Tökéletesen lenyomata az egyénnek. Ha „rossz társaságba keveredett” mindegy, hogy csak a felületessége miatt került közéjük, vagy azért, mert önmaga is olyan, mint ők. Szarházik között ki érzi jól magát?

Címkék: barátság gondolatok kapcsolatok

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pilu.blog.hu/api/trackback/id/tr25885574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kéksakál · http://keksakal.blog.hu/ 2009.01.18. 17:51:13

"A mai átlagos emberismeret megdöbbentően együgyű. Legtöbb mai ember csak azt a felületet látja belőled, amelyet az ő kedvtelései és igényei felé mutatsz; nem nézi, hogy bensőd milyen; a nő aszerint ítél rólad, hogy szórakoztatod-e, hevíted-e, a férfi pedig aszerint, hogy miként illeszkedsz az ő elveibe, terveibe, megrögzöttségeibe. A jót összecseréli a vonzóval, csábítóval; nem csoda, ha a magánéletben is, közéletben is többnyire kalandorok vezetik. Örökös a csalódása és kiábrándulása, hibáztat minden égi és földi hatalmat, mások gonoszságát, néha még saját ostobaságát is; csak éppen arra nem gondol, hogy embertársait ne az ő igényein keresztül nézze, hanem önmagukban."

"A férfi lénye kemény mag, a nő lénye csupa vonatkozás. A családi, vagyoni és egyéb körülmény a férfinál: életének formálója: a nőnél: maga az élet. Egy férfit akkor ismerhetünk meg igazán, ha körülményeitől mentesen, magába-véve vizsgáljuk, egy nőt akkor, ha az emberekhez és körülményekhez való vonatkozásait sorra-vesszük."

- Weöres Sándor

nemsissi 2009.01.18. 17:53:54

tapasztalataim szerint nagyon kevesen mernek tudatosan ránézni emberi kapcsolataikra és saját magukra. Még kevesebben képesek és akarnak ebből következtetéseket levonni és harmadik lépésként akár az egyedüllétet is vállalva "szelektálni", ahogy írod.

marmar 2009.01.18. 18:16:28

Nincs őszinte jócselekedet => nincs őszinte barátság, ezt mindnre rá lehet húzni...
Mi értelme? a lényeg az, hogy mennyit kapsz és mennyit adsz. Van akinek az a kenyelmes, hogy keveset ad és keveset is vár el, van aki sokat ad sokért cseérbe. Rengeteg korulmeny befolyasolja az embereket abban, hogy mikent epitik ki a kapcsaolataikat. Nem te valasztod meg hogy kikkel eled le az eleted baratok szintjen sem, csak van nemi beleszolasod.

Ez a poszt elég buta szerintem.

D'artagnan 2009.01.18. 18:34:28

Az írás első felével lehetne vitatkozni... vannak ilyen kapcsolatok is, amit az alkohol vagy a közös lehetőség a züllésre vagy csak a közös szenvedés/balhé tart életben... jó van ilyen is. Igazad van.

A barátság nekem is mást jelent, barátnak lenni annyi, mint önzetlenül szeretni, mindig készen a segítségnyujtásra. Ezért értek egyet a második részével...
de ilyen barátot, akivel ez oda-vissza működik, nem könnyű találni! Nem is találja az ember, hanem kapja inkább. A barátság tényleg a legközvetlenebb dolog. Mert nincsenek elvárások. Ha vannak, az már érdek. A kulcsszó tényleg a szabadon egymással töltött idő. Szabadon, szabad választás alapján és nem azért mert nincs más, hanem mert mindkét (baráti kör esetén az összes tagnak) jó.

De úgy, ahogyan párt és szerelmet sem lehet "szerezni" jó tanácsok alapján, úgy igaz barátot, barátokat méginkább nem. Nem lehet azt mondani, hogy "legyenek igaz barátaid"!

Az embernek vannak társas kapcsolatai, úgymond "barátai" vagy méginkább cimborái (mindig odafigyelek, kire használom a barát jelzőt) és ez is jobb, mintha semmi kapcsolata nem lenne. van, akinek van társa, barátnője, kedvese. Adatott neki. De van, akinek vannak igaz barátai, és az is adomány.

Nem mindenki alkalmas jó barátságra sem. Ezért hiába is erőlködik, nem fog neki működni. Ezért az írásod inkább tényt rögzít, mint előre mutat. Igen, van ilyen és olyan kapcsolat is, de a barátság misztérium.

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.01.18. 18:56:02

Grat, fasza irás, nem is fűznék hozzá semmit.

nem várt fordulat 2009.01.18. 19:03:11

@nemsissi: ott a pont. valóban kevesek.

nekem jelenleg 1 barátom van. van akit neveznék annak még, 4-5 ember, de valahogy nem lépték át azt a pontot. van aki azt mondja, hogy rengeteg barátom van, azoknak nem hiszek.

egyszer lefeküdtem egy drogos picsával, akiről később kiderült, hepa c-s. leírhatatlan az az érzés, amikor az akkori barátaim ugyan úgy néztek rám, mint az előtt. kezet fogtak velem, és nem egy pfúj, menj innen érzés volt. nem kaptam el szerencsére. azóta 2 öngyilok, a többi vidék, vagy csak egyszerűen elsodort mellőlük az élet, részben saját hibám miatt. édesanyám mindig azt mondta, hogy egy kapcsolatot a közös programok tartanak fent. igaza van.

mellesleg pilu, Te ismersz engem, ez mind rám illik amit leírtál :)

nem várt fordulat 2009.01.18. 19:05:09

a másik meg az, amit kifelejtettem, hogy szerelmek jönnek mennek, a barátok sokkal ritkábban. egy jó barát az egyik legjobb dolog a világon.

szerintem egy jó barátság kialakításához évekre van szükség.

nektek nincs olyan érzésetek, hogy idősebb korban (vazz, 32 múltam), egyre nehezebb kialakítani igazi barátságot?

longlife · http://testepitescsakitt.blog.hu 2009.01.18. 19:11:58

Teljesen egyetértek a cikkel. Pilunak jó írásai vannak. Az ilyen 1500 ismerőssel rendelkező emberek iwiwen nemtudom hány igaz barátot tudnának felmutatni.

longlife · http://testepitescsakitt.blog.hu 2009.01.18. 19:14:28

karacsi, de, így van. Azonban azt is vedd figyelembe, hogy sok barátság iskolába járással és ehhez kapcsolódóan alakul ki. Ha már dolgozol, bejársz valahova és még párod is van akkor nem sok új embert ismersz meg. Persze vannak kivételek.

nemsissi 2009.01.18. 19:28:47

lehet, hogy én naív vagyok, de hiszek abban, hogy mindegyik korban lehet barátságokat kötni, ha mindkét félben megvan a kölcsönös szimpátia, érdeklődés, egymásfelé fordulás. Ezzel együtt a barátság mértékegysége az idő. Mert egyrészt az eltöltött évek alatt ismerszik meg az ember, másrészt az egymásra szánt idő minősége építi a barátságot. - mert a barátságot ugyanúgy gondozni kell, mint minden más fontos kapcsolatot. (Nem hiszek abban, hogy valaki elsodródik, csak úgy. Azt valaki vagy hagyta elsodródni, azaz a távolság adta lehetőségeket nem használta ki, vagy pedig a másik elment. Megszűnt a kölcsönösség)

TREX · http://polarmacko.blog.hu 2009.01.18. 19:35:18

A felsorolás jó (:sör:), csak kár, hogy aztán levontad a tanulságot. Szeretem magam megrágni (ne köpd ide), vagyis "a kevesebb több lett volna". :oD

nem várt fordulat 2009.01.18. 19:44:26

ismerek én sok embert, meg ismerkedek meg újakkal, de valahogy már nem vagyok rájuk annyira nyitott. ilyen idősen már kialakul egy fajta értékrend, és óhatatlanul is azt figyeli az ember, beleillik ebbe a másik vagy sem.

mnmnbkhj 2009.01.18. 20:15:06

Igazad van, jókat írtál, remélem mindenki megtalálja az életben a barátját, ha nem is százat, de egy igazit mindenképp.

steverubellreborn 2009.01.18. 21:48:31

@marmar:
"Nem te valasztod meg hogy kikkel eled le az eleted baratok szintjen sem, csak van nemi beleszolásod"


Szeritem meg nagyon is az egyén irányítja,és megfelelelő önismerettel lehet iránytani,hogy kit vonz be.

Circus 2009.01.18. 23:30:25

@steverubellreborn:
valóban, de ez is olyan, mint a szerelem tud lenni. A legváratlanabb helyről és időpontban.

Amúgy a poszt teljesen ül!
Stílusosan fogalmazva (lásd 4, bek): nekem is volt ilyen barát :).
Illetve van, most vagyok az elemző fázisban.

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.01.19. 00:31:37

Azt gondolom az embernek "többféle" barátja, ismerőse, haverja van. Pusztán azért, mert az élete is változik, illetve általában nem egyféle dolog iránt érdeklődik. Nekem is vannak barátaim gyerekkoromból, az egyetemről, a munkahelyről, aztán olyanok, akikkel a közös érdeklődés köt össze. Ezek az emberek elég különbözőek, mégis a barátaim. Ami közös bennük, hogy számíthatok rájuk, és viszont.

GergőÁron (törölt) 2009.01.19. 01:19:39

jelen pillanatban úgy érzem, teljesen elvesztettem a képességemet arra, hogy baráti kapcsolatot léteítsek.
Egyszerűen nem érdekelnek már annyira az emberek.
Muszáj lesz vigyáznom arra a kevésre, ami van.
szar.

nuart · http://nudeart.blog.hu/ 2009.01.19. 01:33:57

mert kell a barátság
hey add tovább

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2009.01.19. 06:38:01

Ugyanez barátnő/feleség kapcsán.
Eleve halálra ítélve, ha vele tökéletes a harmónia - de a barátai között simán idegennek érzed magad, sokadik találkozásra is.

0xFFFF 2009.01.19. 06:48:47

Ez klasszul összefoglalja a lényeget, nincs si mit hozzátenni. Annyi kéne még, hogy akik elolvassák, tényleg tegyék fel a kérdéseket és őszintén - MONDOM ŐSZINTÉN - feleljenek azokra. Elég depressziós csapat jönne össze ! :)

zaragozaB410 2009.01.19. 07:05:28

Amikor megkérdezte tőlem valaki, hogy vannak-e barátaim és azt válaszoltam, hogy nincsenek megvádoltak, hogy túlságosan szelektálok és nem létezik, hogy teljes az életem. Jelentem teljes, mert vannak ismerőseim, nem barátaim, ismerőseim, akikkel időközönként ha összejövünk jól érezzük magunkat. Nem hiszem, hogy minden áron konfrontálódni kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a világban.
A barát kifejezést elcsépelték és rangon alulivá tették.