Szalonrasszista vagyok. Illetve lettem, az utolsó bejegyzésem okán.*
Szidni a rendőrséget, főleg ha úgy kezded a mondókád, hogy „van egy rendőr barátom”, az pont olyan, mint zsidózni/cigányozni. Ezt olvasták a fejemre. Aha.
Kedves „dekurváraliberálisvagyok” barátaim!
1., Valakivel szemben, tulajdonságai alapján előítéletek táplálni, csúnya dolog. Ha ez a tulajdonság éppen a bőrszín vagy a származás, akkor beszélünk rasszizmusról. Ha olyasvalakit bunkózol le műveletlensége okán, akinek nem volt lehetősége tanulni (mondjuk volt olyan szerencsétlen, hogy 14 évesen elhajtották dolgozni, hogy ne haljon éhen a család), az sem túl nemes cselekedet.
Valakit lerasszistázni egyetlen olyan mondatáért, amely mondat sem szövegkörnyezetében, sem tartlamában, sem a mögötte rejlő érzelmekben nem mutat összefüggést az említett ideológiával, nem éppen ilyen egyszerű gondolkodásra vall? Mától mindenki nyilas, aki leírja a kitartás szót?
2., A rendőrséget ámblok szidni, a legrosszabb esetben is általánosítás (még ha így is tettem volna). Hogy jön ide a cigányozás és a rasszizmus, Te barom? Hogy lehet párhuzamot vonni egy szakma kritizálása és a faji megkülönböztetés között? Ha azt mondom, hogy tele van a tököm a kőművesekkel, akkor fajgyűlölő vagyok? Öcsém, amit Te produkálsz, az fóbia! Mellesleg írásomban próbáltam erősen domborítani, hogy a rendőrség jelenlegi állapota miatt, alapvetően a vezetést hibáztatom, ha ez nem ment át, sajnálom!
Ha úgy próbálsz liberálisnak látszani, hogy folyamatosan, görcsösen kontrollálod önnön PC-séged, előbb-utóbb elqrod és kiderül, hogy Te is csak egy ember vagy, aki néha alaptalanul ítél, hibázik. Azt pedig a hozzád hasonló, gőgös faszok nem engedhetik meg maguknak! Továbbra is azt mondom, hogy ami a szívemen, az a számon, mert nem az a frenki, aki soha nem hibázik, hanem az, aki tud bocsánatot kérni!
Azt hittem, hogy 2007-ben, az hogy ki, milyen bőrszínnel, és hova jön világra, már nem lehet kérdés. De sajnos, az. Legalábbis a pöcsagyú nácik, meg a huhogó liberális faszkalapok számára. Mindkét brigádnak létkérdés a téma, hiszen senkit nem érdekelne ez a két, igazán marginális csoport, ha nem olyan témáról beszélnének, amitől az emberek többségének a zsebében kinyílik a bicska. „Tomcat VS TGM” szindróma. Cigányozni azért jó, mert sokan fogják olvasni. Tomcat ellen harcolni, meg azért jó, mert azt is sokan megnézik a híradóban. A liberálisok támogatottsága országos szinten, most kb. 2%. Ami vidéken nullát (!) jelent, Pesten meg vagy 4 százalékot. A szkinhedek meg úgy tudnak összeszedni egy 1000 fős tüntetést a Hősök terére, ha meghívják az összes európai haverjukat. Így áll elő az a paradoxon, hogy internacionalista nacionalisták lesznek. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy lássuk, két igen meghatározó csoportról van szó. 300 magyar náci + a két százalék huhogó, akik egymás ellenségképéből élnek. Komoly számok, mi? A többség, - hozzá kell tennem, helyesen - szarik rátok, nácikra és liberálisokra, mert amin rágódtok, az csak számotokra kérdés!
Végezetül:
az én munkám is kevesebb lesz, valamint a demlibek is elmondhatják, hogy kibújt a szög a zsákból!
Apropó! Van liberális barátom, de most már biztos, hogy ha meglátom, hülyére fogom verni! :)
*A fenti sorokat egy, az előző bejegyzésemre érkezett komment miatt (amiben le lettem rasszistázva) voltam kénytelen elkövetni.
