Aki nem hallott volna róla: csütörtökön a Wall Streeten történt egy kis kaki. Az egyébként borús tőzsdei kereskedés közepette, percek alatt - egyelőre valami megmagyarázhatatlan okok miatt - függőleges zuhanásba váltottak a grafikonok. Nézzük a magyarázatokat:
„Állítólag egy elütés okozta a soha nem látott mértékű napon belüli zuhanást a Dow Jones indexnél…” „… Az ABC News értesülése szerint a Citigroupnál történt a hiba, 16 milliós ügyletet szerettek volna nyélbe ütni, de a kereskedő az M helyett valószínűleg B-t ütött, így million helyett billion (vagyis millió helyett milliárd) lett belőle.”
„Még mindig folyik a vita, hogy mi okozhatta a Dow Jones ipari indexének tegnapi beszakadását a New York-i tőzsdén. Az egyik lehetséges verzió szerint az elektronikus kereskedés pillanatnyi technikai zavara lehet a bűnös, de még az emberi mulasztást sem lehet kizárni…”
“…Emlékeztetőül a CBNC tudósítása szerint a New York-i idő szerint 14.40 és 15.00 óra közötti mindössze 20 percben a részvények az átlagos értékük 60 százalékát veszítették el. Az általános pánikra jellemző, hogy a NYSE mindössze 139 papírnál regisztrált emelkedést, miközben 3 029 esett. A Dow Jones Industrial index 998,50 pontot veszített az értékéből, de végül 348-ot veszítve 3 százalékos mínuszban fejezte be a napot. A fő tőzsdeindexek azonban ezen a kereskedési napon mind 4 százaléknál jobban estek.
A hírek szerint a bajt az okozta, hogy a Citigroup egyik kereskedője a Procter & Gamble részvényeinek eladásakor 16 millió helyett véletlenül milliárd dollárt ütött be. A Citigroup közleménye szerint azonban, bár a pénzügyi ágazatban mindenki azon igyekszik, hogy megtalálják a hibás tranzakció forrását, de eddig semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy a Citinek ehhez bármilyen köze lenne. A Procter & Gamble szóvivője, Jennifer Chelune is csak széttárta a karját, s szűken mért információkat közölt az újságírókkal. Eszerint tudják, hogy az elektronikus kereskedelemben támadt a zavar, s most a Nasdaq és más nagy elektronikus kereskedelmi rendszerek segítségét igénybe véve igyekeznek bepillantást nyerni. De most nem tudják mi okozta a gondot…”
Jesz. Kérdéseim a következők:
1, Látott-e már valaki olyan formot, amelyen összeget (számot) betűkkel kell megadni? Ergo a B/M elütéses magyarázat kicsit megkérdőjelezhető innentől. Vagy arról lenne szó, hogy már a brókerhez is tévesen érkezett az információ? Kapott egy telefont, miszerint:
- Adjámá grrr… elfele 16 grrr… illion értékben P&G grrr… részvényt!
- Ne haragudj, nem értem a számot, mert recseg a vonal! 16 milliárd, vagy millió?
- Ne tökölj már, …grrr… Joe! Mondom, …grrr… hogy 16 …grrr… illion!
Tü-tü-tü-tü-tü - a vonal megszakad. És Joe beütötte a 16.000.000 helyett a 16.000.000.000 számot? Három nulla nem nulla?
2, Ha mégis ragaszkodunk a 16M/16B magyarázathoz, azt azért mondja már meg valaki, hogyan lehetséges - 16 milliárd dollár esetében (60 dolláros árfolyamnál) - 266 millió darab részvényre egyben megbízást adni úgy, hogy közben az adott részvényből összesen 2.9 milliárd a kibocsátott darabszám? Nincs ilyenkor egy nyamvadt popup-ablak amelyik felugrana, hogy: „Figyelj brokikám! Ez egy nem kicsi cég részvényeinek a tizede! Are you sure, hogy haza akarod vágni?”
3, Utalt már valaki online felületen? Netán akad olyan is, aki neten tőzsdézik? Nekik minden bizonnyal nem kell magyarázni a folyamatot: megbízási formula => megbízás visszaigazolás => (szerződési feltételek elfogadása =>) ellenőrző kód megadás => megbízás véglegesítés. A bróker kollégának tán’ egy darab enter megnyomásra, minden ellenőrzés nélkül elmegy a megbízása?
Valami itt nagyon sántít. De elképzelem, hogy a fejlesztők hátát csütörtök óta korbáccsal verik, akik 0-24-ben a forráskódokat bújják, miközben a cég kommunikációs menedzsere pár ajtóval arrébb, gyöngyöző homlokkal az újságíróknak mantrázza a „Nem történt technikai hiba.” mondatot.
