Szánalmas, visszás, színvonaltalan, de egészestés és csillog.
Az ízléstelenség dagonyázik:
A naiv hülye azt várja, hogy egy ilyen versenyen előkerülnek az ízes, a különböző gyökerekből fakadó, - és ennek következében, ha más nem is, de legalább - érdekes muzsikák. Egy nagy szart. Globalizálódott világunk által termelt, homogén piacnak kifejlesztett, igénytelen lekvárt hallhattunk.
Most megtudhattuk, hogy Európa tényleg egységes. Ugyanazon piac, egyforma emberek, és egyformán ízléstelenek. Az egész kontinensen, mindenki ugyanarra a négynegyedes, három hangra épülő, fosra rázza a seggét. Persze azt a dallamot sem saját kútfőből meríti a kreatív európai, hanem Amerikáról (illetve az angolszász popról) próbálja majmolni. Csakhogy Európa időben, és minőségben is jócskán lemaradt (pop)zenei téren. Mint minden másban is.
A képmutatás, avagy esélyegyenlők vannak, de csak négyen.
Az alapítók (Németország, Spanyolország, Anglia, Franciaország) kvalifikálás nélkül ott vannak a döntőben. Hogy miért? Mert ’96-ban a németek nem jutottak be (ami igen nagy blamázs volt), és így 2000-től új játékszabályokat alkottak, a fair play jegyében. „2007 az esélyegyenlőség éve Európában” írták a képernyőre a műsor végén. Arcom leszakad, hogy van pofájuk kiírni! A képmutató anyád, Európa!
Apropó, esélyegyenlőség!
- Hogy Újvidéken hülyére vernek embereket származásuk miatt!? Vizsgálóbizottság, felháborodás, csúnya dolog, aztán csönd.
- Hogy az EU tag Románia, a saját törvényeire fittyet hányva, nem helyezi el a Kolozsvári Egyetemen a magyar feliratokat, sőt azt az oktatót, aki ezt megteszi, kirúgják? Erről kussol Európa.
- Hogy 2006 őszén, embereket nyomorít meg a magyar rendőrség a nyílt utcán, az összes létező jogi és morális normát letiporva?! Erről kussol Európa.
Európa gálákat rendez. Pirotechnika, lézer, műholdas kapcsolás, csili-vili, kosztüm, tükörgömb, csápoló tömeg. És ezzel megoldotta a problémákat. Vagy legalábbis megnyugtatta a lelkiismeretét, hogy Ő megtett mindent. A képmutató anyád, Európa!
Európa növekszik.
Már ha táncdalfesztiválról van szó. Ilyenkor tugedör-forevör, össznépi szeretet, keblemre Albánia! Bohóckodni jöhet bárki. Ebből is láthassa a Világ, hogy mi milyen kurvatoleránsak, és jópofák vagyunk. Persze, ha az anyagi érdekei kerülnek szóba, akkor Európa összemegy. Ilyenkor már nem a földrajzi határokról beszélünk, hanem az EU határairól, Schengenről, egyezményekről, és mastrichti kritériumokról.
Shów.
A zene híd, közös nyelv, amely összeköti földrészünkön a kultúrákat. Ámen. Tegyük félre a bajokat, vitákat és együtt ünnepeljük meg igénytelenségünket! Mert azokkal a kultúrákkal komoly baj van, amelyeknek ez a közös nyelve. „Láv jú bébi, denszin!”
A barom meg szavaz. Pardon, nem barom, hanem a homogén piac elemi részecskéje, azaz a konzumidióta fogyasztó. Persze nem zenére, hanem pofára voksol. Kénytelen érzelmeire hagyatkozni döntésekor, mert zeneileg ugye analfabéta. De akkor mire és főleg miért szavaz? "Szeretem szomszéd" sok pont, "utálom népnek" nulla? Nézd meg, hogy kitől nem kaptál pontot, oszt rájössz, hogy melyik határos nép mérgezné meg legszívesebben a kutyádat!
Tudod mi ez az SMS-víziós dalfesztivál? Ízlés alapú, etnikai uszítás. :)
