Tetszik ez a TV, ugye? Látom, már vagy húsz perce nézegeted. Jó ízlésed van, meg kell hagyni! 106 centis, LCD. Már azon gondolkodsz, hogy milyen jól mutatna a nappalidban? Hát, van fílingje a Mónika Show-nak életnagyságban, az biztos! Miért nem veszed meg?
Nincs zseton, mi? Kurva ország. Itt vagy Te, normális, becsületes gyerek, dolgozol, mint a hülye és egy tévére sem futja. „Európa, Európa!” - folyamatosan ezt ugatják. A béreink mikor lesznek Európa? Pedig ez a TV jár Neked! És tudod miért? Mert megérdemled! Egy életed van, egy halálod! Ennyi Neked is dukál! Azt mondom, tojd le a világot, vedd meg ezt a tévét! Segítek Neked! Adok hozzá zsetont, ne aggódj!
Hogy mit kérek cserébe? Gyakorlatilag semmit.
Hogy nem hiszed? Elmagyarázom, nagyon egyszerű. Tehát, ma van ma, igaz? Holnap, holnap lesz. De holnap reggel, nem azt fogod mondani, hogy holnap van, hanem azt, hogy ma van, igaz? Na mi következik ebből? Hogy nincs is holnap! Azt eladni pedig, ami nincs, igazán nagy biznisz, nemde? Hogy nekem mi a jó ebben? A THM. Ez egy igen kicsi szám, tudod, mi a tisztességes üzletben vagyunk érdekeltek. Egyébként se foglalkozz vele, majd ráérsz holnap! De holnap meg nem lesz soha, úgyhogy nyugodtan elfelejtheted! Megvesszük a semmid, a holnapod.
Csak egy aláírás, és tiéd a tévé. Itt a pontozott vonalon….. Nagyon köszönöm!
Nincs pénzed? Add el a jövődet! Készpénzre váltjuk a holnapod! Élj a mának, csak semmi para! Költsd el azt, ami nincs, nem volt, és nem is biztos, hogy lesz! Amit még meg sem termeltél, és nem is biztos, hogy valaha is elő fogod állítani.
A jelen felzabálás után már nem maradt más hátra, minthogy a jövőt is megetessük a GDP-re éhes globálkapitalizmussal. Ha már térben nincs hová terjeszkedni, növekedjünk időben! A holnap kontójára. Meg a holnaputánéra, meg a jövő évére, meg a következő évtizedére. És nincs lehetetlen. Végre átléptük a fenntarthatatlan fejlődés gátjait! A jövő korlátlan, tehát az annak a számlájára való zabálás is az! Jaj, de ideges voltam már, hogy a fejlődésünk elbukhat egy ilyen banánhéjon! De aztán megtaláltuk a megoldást. Hiába, az Ember minden kihívásra talál választ. Megannyi sziporkázó elme évszázadnyi küzdelme nem volt felesleges. Kinyílt a szabadság kapuja, én mondom! Beléptünk a négydimenziós gazda(g)ságba. Ha nincs már felfelé-lefelé, előre-hátra, és jobbra-balra, akkor egy új dimenziót hódítunk meg. Az időt.
Ma élvezni a holnap gyümölcsét, milyen pazar gondolat.
Mindenkinek hitelt mindenre!
És a legszebb az egészben, hogy nem lehet bukni. Ha elcsúszol a holnapra felvett kölcsönöddel, kiváltjuk egy holnaputánra felvett hitellel! Nincs rizikó, nincs határ, no fear!
Ma egy TV, holnap egy autó, aztán a lakás. Te némán gürizel, mert röghöz kötöd magad, és az önkéntes rabszolgaságod lánca a saját jövőd lesz. Mert eladtad. Magad nekünk, a hitednek és a tegnapnak. Mert előbb-utóbb tegnap lesz az a ma. És a holnap lesz a mi napunk. A mi mánk.
